Ördögkatlan 2023

 

16. Katlan, 2023

Hosszabb szünet után újra eljutottunk az Ördögkatlanba, a baranyai összművészeti fesztiválra. Több éve szomjúhoztuk az élményt, amely most is maximálisan feltöltött. A fesztivált mindig augusztus első hetében rendezik, kedd esti megnyitóval, szombat esti zárással. A számtalan programról a rendezvény weblapján, fb-oldalán, s a helyszínen a 42 oldalas programfüzetből tájékozódhatunk. A szabadtéri programok jegy vagy bérlet ellenében, karszalaggal látogathatók, a zárt terűek – leginkább színház – ezen felül sorszámmal, de sorszám nélkül is  megpróbálhatunk bejutni a maradék helyekre. De ha nem sikerül valami, amit elterveztünk, sok más adódik helyette, s a minőségben mindenütt megbízhatunk.

Az én Petőfim (1973)

 Az én Petőfim

Egy rajongó és naív dolgozat az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre 1973-ból :)

„Petőfi, te örökifjú angyal,

Tele voltál napfényes mosollyal,

Élő tűzzel, haragos viharral.

Nem vártad meg a rút öregséget,

Megtöltötted a huszonhat évet

Mindazzal, mit ád egy hosszú élet”

(Weöres Sándor: Te zuhatagos vad bérci patak)

Kollár-Klemencz László: Öreg banda

Kollár-Klemencz László: Öreg banda. – Bp. : Magvető, 2021.

Kollár-Klemencz László svábokról ír, a pest megyei újhartyáni svábokról, családi felmenőiről ükszüleiig visszamenőleg, akiknek a dédszülei érkeztek még gyerekként a Duna mellől Magyarországra a 18. század első felében. A dédunoka Annában a 19. sz. végén még élénken él a vágyakozás a hallomásból ismert Duna-menti óhaza, az  apró fehér falú házak, a tiszta illatú szobák, édes ízű fehér szőlők iránt. Az eredettudat mindvégig megvan bennük, a tradíciók csak az 1960-as években kezdenek széthullani. 

 Nevelős Gyula élete, pályája és személyisége 

- főképp a sajtóhíradások tükrében -

Nevelős Gyula Ágoston 1879 aug. 28-án született a Zemplén megyei Károlyfalván Nevelős Adolf kántortanító és Mátéffy Cecília gyermekeként. A kassai születésű Nevelős Adolf 1863-tól majd 30 évig volt a sváb eredetű falu első tanítója az akkor megépült iskolában.  A német telepes faluban a gyerekeket németül kellett tanítania, de megtanította őket a magyar nyelvre is. Olyannyira, hogy a 20. század színvalló éveiben magyarnak vallotta magát szinte az egész falu. 22 évesen került a faluba, itt születtek a gyermekei, Gizella, Ferenc, Lajos, Ottilia és Gyula. Gyula volt a legfiatalabb, de három testvére már az ő születése előtt meghalt. 

Koroda Miklós: Pataki tengerészek

 
Koroda Miklós: Pataki tengerészek
Bp. : Szépirod. K., 1966

Károlyfalva és Kácsárd története után kutakodva fedeztem fel Koroda Miklós térséghez fűződő kötődését, szűkebb értelemben: Sárospatak, Kácsárd, s tágabban Szamoshát- Szatmár vidékét is érintő rokonszenvét.

Koroda Miklós budapesti író, a fővárosban született s ott is halt meg (1909-1978). Megdöbbentő a különbség és hosszú az út a két világháború közötti sikeres, jóképű fiatal író, s a hetvenes évek roggyant, alkoholistája között. 

Csabai László: Inspektor Szindbád

 
Csabai László: Inspektor Szindbád. – Bp. : Magvető, 2021

56 után a századdal egyidős Szindbád mégiscsak a menekülést választja, de Németországnál nem megy tovább, nem akar túl messze kerülni Magyarországtól. Amikor találkozunk vele, már 60 esztendős, és némi praktikával  öt éve sikerült egy német kisvárosban nyomozóként elhelyezkednie, ekkor már főfelügyelő (magyarországi svábként, a szibériai éveket és a hazatérése utáni múltját eltagadva). 

A háborúból újraéledő, biztató fejlődést mutató Német Szövetségi Köztársaságban sokszor fogja el az érzés, hogy „egy pompásan kigondolt szervezet részeként, egy tökéletesen működő országban él”.

Nádas Péter: Világló részletek

Elolvastam Nádas Péter Világló részletek c. kétkötetes, monumentális könyvét (össz. 1207 oldal).

Nem volt könnyű, holott olvastatta volna magát, mert sehol nincs benne cezúra, folyik és ömlik egyik mondat a másikba, egyik gondolat a másikba, bomlik ki egyik emlék a másikból, kanyarodik vissza az eredetihez, s sehol nincs vége, csak a legvégén, ott is csak abbamarad.

Babel: Lovashadsereg; Gábor Miklós: Kicsi - világ - háború

Két hasonló könyvet olvastam most egymás után véletlenül:
Iszaak Babel Lovashadseregét és Gábor Miklós: Kicsi – világ – háború c. írását.
Két művész a háborúban: egy író és egy színész.
Babel a vörös hadsereg katonája, ő és társai is meggyőződéssel védik a frissen alakult szovjet államot az 1920-as évek elején. Gábor Miklós a magyar hadsereg karpaszományosa 1944-ben Ukrajnában – bár közlegényruhában a közlegények közt érzi magát jobban – visszavonulóban az oroszok elől, de játszva a gondolattal, hogy átszökik a partizánokhoz.

Vidor 2020

Egyféle Vidor-metszet

Benyomások egy vírushelyzetben megtartott fesztivál előadásairól

Az első meglepő benyomásom az volt, hogy a vírusról alig vett tudomást valaki is.  A színház dolgozói maszkot viseltek, de a látogatók számára ezt csak ajánlották, bár az ajánlatra sem nagyon hívták fel a figyelmet. S a közönség 95-98 %-a ezt lazán nem is vette tudomásul. Az ültetésen sem történt változtatás, minden jegyet eladtak, amire volt vevő, bár nem voltak teljesen telt házak, a közönség tömött sorokban többségében maszk nélkül nézte az előadásokat. Augusztus végén már mutatkoztak a jelei a durvább második hullámnak, a színházbajáró emberekről valahogy több tudatos óvatosságot feltételeztem. (Az évadra vonatkozóan viszont már kötelező lesz a maszkviselés)

Kováts Judit: Hazátlanul

Kováts Judit nyíregyházi/orosi volt történész, levéltáros az utóbbi tíz évben úgy gondolta, hogy szépirodalom írásával jobban fel tudja hívni a figyelmet azokra a fájdalmas múltbéli történésekre, melyek részben tudományos munkája során kerültek a látóterébe, részben családja, rokonai, környezete körében hallott róluk, melyeket megismert a viszonylag közeli múltunkból, s szereplőivel akár még találkozhatott is, bár fiktív történetekről van szó.

Bátrak földje

Gondolatok a Bátrak földje kapcsán

A 19. századról Jókai romantikus regényei nyomán gondolkodva fura, hogy nem egyértelműen jó vagy rossz karakterek vannak, nem evidens, hogy ki a szimpatikus hős, akivel azonosulni lehet minden szempontból. Talán csak egy ilyen egysíkú karakter van, a bárónő.

Kik vagytok ti

Kik vagytok ti / Háy János.-  Bp. : Európa, 2019.

Háy János „irodalomtörténetét” olyan érdeklődéssel kezdtem el olvasni, mint valamikor a Szerb Antal-félét, s Nemeskürty István „Az magyar népnek, ki ezt olvassa” c könyvét, s ebben is nagy gyönyörűségem telt. Csigázta az érdeklődést a könyv botrányszaga is, hogy lerántja mindenkiről a leplet. Végül annyi botrányt nem találtam benne, ami annak mondható, az minden szerző történetében valamelyest eddig is benne volt, legfeljebb nem ennyire kiélesítve. Bátorságban nekem többet jelentett az, hogy milyen biztonsággal jelenti ki ismert sorokról, hogy gyengék, sekélyesek vagy épp dagályosak, merevek, érthetetlenül zagyvák, hatásvadászok.

Könyvfirkák

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtár gyűjteményszervező osztályán dolgozva nemcsak új könyvekkel találkozunk, de állományellenőrzések és selejtezések, apasztás közben sok-sok régi könyvbe is belelapozunk. Ilyenkor sok bennfelejtett olvasói könyvjelző színesíti a munkát – ezeket ki is állítjuk olvasóink örömére -  és találkozunk az olvasói „kreativitás” könyvekbe jegyzett termékeivel, mindenféle olvasói bejegyzéssel.

Kalász Márton: Téli bárány

A regény a harmincas évek közepén indul, és az ötvenes évek végén fejeződik be. Színhelye a dél-baranyai vidék, közel a jugoszláv határhoz.

Szereplői németek, magyarok, sokácok, szerbek, cigányok és közelebbről két német család.
A regény azonban nem csupán a két család története, hanem az egész környéké, azé az együtt élő, többnemzetiségű világé, amely épp a harmincas években kezd megrendülni és összekavarodni.

Naár János-Tamás Edit: Hercegkút

 

  Hercegkút / a tanulmányokat írták Naár János és Tamás Edit ; közlésre kerül Balassa Iván néprajzi gyűjtése ; szerk. Tamás Edit ; [fotók Balassa Iván et al.]. – Hercegkút : Hercegkút Község Önkorm., 2010. – 351 p. : ill. ; 24 cm

  Előszó Rák József. - Német nyelvű összefoglalóval
  ISBN 978 963 06 9699 9 fűzött

Naár János hercegkúti pedagógus és helytörténeti kutató valamint Tamás Edit a sárospataki Rákóczi Ferenc Múzeum múzeológusa, a hegyaljai svábok történetének kutatója szép kiállítású könyvben összegezték munkájuk eredményét: Hercegkút történetét - beleágyazva a korabeli magyar és európai eseményekbe-viszonyokba, s lebontva egészen az egyes családokig.

Vidor-csemegézés

Párommal, barátainkkal az elmúlt 10-15 évben szerelmesei, visszatérő látogatói voltunk a mezítlábas művészeti fesztiváloknak, értsd: hangulatos falvakban, völgyekben, katlanokban, az ország minden helyéről összegyűlő hátizsákos és autós művészetbarát látogatóknak délelőttől éjszakáig tartó, nívós művészeti programokat nyújtó többnapos programsorozatok: KAPOLCS, ÖRDÖGKATLAN.  Az utóbbi két évben sajnos nem jutottam el egyikre sem.

No de van nekünk is színházi fesztiválunk, a VIDOR. Persze más kategória, egy nagyváros belvárosában nem is lehetne olyan, de ha csemegézni akarok a programok közül, találhatok minden napra értékeset, s mondhatom, fesztiváloztam. Így tettem, s szombattól péntekig naponta kiválasztottam érdeklődésem, szimpátiám szerint valamit, s nemigen csalódtam.

Tompa Andrea: A hóhér háza

Tompa Andrea: A hóhér háza. – Pozsony : Kalligram, 2010

Könyvismertető azoknak akik az írónő másik regényét már olvasták

Nem tudom jobb lett volna-e előbb olvasni Tompa Andrea első regényét, A hóhér házát a második, a Fejtől s lábtól előtt. Tudtam volna, hogy kikről van szó, ki a „kettő orvos Erdélyben”, de ez az előzetes tudás A hóhér háza alapján attól tartok, nem engedte volna, hogy olyan gyönyörűséges élmény legyen a kettő orvos naplóját, történetét olvasni. A hóhér háza c. regényből megismerjük az írónő egész családi hátterét a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában (Kolozsváron), s összes felmenői közül a legellenszenvesebb apai nagyanyja, az itt már megnevezett Erzsébet Gizella sőt Kocka.

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól : Kettő orvos Erdélyben. – Pozsony : Kalligram, 2013

Tompa Andrea, az Erdélyből áttelepült színikritikus, író második regénye gyönyörűséges olvasmány.  Olvasni is boldog izgalom, s a várt és bekövetkezett végkifejlet teljessé teszi a katarzist.

Kettő orvos Erdélyben – elhatározásuktól, majd az egyetemi éveiktől követhetjük nyomon  egy leány és egy fiú sorsának és gondolatvilágának alakulását a 20. század eleji Erdélyben.  Az elbeszélések egymással párhuzamosan futnak, naplószerűen, egyes szám első személyben. Az első fejezetekben még nehezen bogozzuk ki, ki is beszél, s azonosítjuk be a két főszereplőt: a nagyenyedi zsidó leányt, s a Brassó melletti magyar jegyző fiát, hogy aztán mind mélyebben megismerve őket, alig várjuk kinek-kinek a következő fejezetét.

Egy olvasói „pálya”

Olvasmányélmények – könyvek – gondolatok

Állomások egy állománygyarapító olvasmányélményeiben

Körülbelül 10 éves korom óta jegyzem föl, milyen könyveket olvastam el. Az első évek mesekönyvei ezért cím szerint nincsenek mind meg, bár vannak kedves könyvek, melyeket fel tudok idézni, a legkedvesebbek: Andersen: Vadhattyúk, Salten: Bambi, Bodó Béla: Brumi könyvek – van olyan is, pl. egy állatmese-gyűjtemény, melyet azóta is keresek, hogy felidézhessem azokat az emlékeimben szívszorító történeteket.

Megtaposott könyvek

A kortárs német sztárdrámaíró, Marius von Mayenburg „iskoladrámáját”, a Mártírokat játssza a színház. 

A drámában azt látjuk, hogy egy maga helyét kereső és nem találó frusztrált fiú hogyan találja meg a bibliát, s benne a helyzetére illő legnegatívabb passzusokat, lesz belőle vallási őrült, a kiragadott tételek  mentén fanatikus, és innen egyenes úton náci, fasiszta. A fiú fuldokol közegében – konkrétan egy medencében, mert ott indul a történet, hogy nem hajlandó úszásórán levetkőzni és a medencébe szállni – könyveken taposva őrlődik és tombol.