Mint kagyló sebéből gyöngyszem : Móricz Zsigmond nyomában Prügyön

Mint kagyló sebéből gyöngyszem : Móricz Zsigmond nyomában Prügyön / szerk. Szilágyi Péter . –  Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Kult. Egyesület, 2016. – (Modus Hodiernus ; 8.)

A feledhetetlen szenvedések évei – így élt Móricz Zsigmondban a Prügyön eltöltött néhány kisgyermeki év, s ezeket az emlékeket, sebeket őrizte, ápolgatta évtizedekig, mint fájdalmas kincseit; úgy érezte, ezekből táplálkozott a magyar valósággal kapcsolatos legfontosabb élményanyaga, világszemlélete, igazságérzete, ebből serkedt életműve, „mint kagyló sebéből gyöngyszem”. 

S a fiktív történetek után meg akarta írni a valódit, a legfontosabbat, az életre élményt adó, meghatározó valóságot, a prügyi szenvedéseket, s azt gondolta, ez lesz a legfontosabb műve. 

Móricz Zsigmond: Napló 1930-1934

Harmadik napló

Móricz 1930-34 közötti naplója talán már nem hoz olyan meglepetéseket, mint az előző kettő, de nagyon sok mély dolgot árul el az 50-55 éves íróról. Óriási munkabírással és rengeteget dolgozik ezekben az években, sok olyan terhet is magára vállalva, amelyekkel nehezen birkózik: szervező, pénzügyi, gazdasági jellegű felelősséget a Nyugat és az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) vonatkozásában. Fizikailag is belebetegszik ezekbe a magára vett gondokba, s belátva a kudarcot kivonja magát mindkettőből, így is marad épp elég anyagi gond, hónapról hónapra írással előteremteni a szerény polgári háztartás és három fiatal lány taníttatásának, életbe indításának költségeit. Újra és újra színpadra írja műveit, mert ez gyorsabb pénzkeresetnek látszik, de a folyamatos próbálkozás-tanulás mellett látja, a színpad nem az ő műfaja.