Vidor-csemegézés

Párommal, barátainkkal az elmúlt 10-15 évben szerelmesei, visszatérő látogatói voltunk a mezítlábas művészeti fesztiváloknak, értsd: hangulatos falvakban, völgyekben, katlanokban, az ország minden helyéről összegyűlő hátizsákos és autós művészetbarát látogatóknak délelőttől éjszakáig tartó, nívós művészeti programokat nyújtó többnapos programsorozatok: KAPOLCS, ÖRDÖGKATLAN.  Az utóbbi két évben sajnos nem jutottam el egyikre sem.

No de van nekünk is színházi fesztiválunk, a VIDOR. Persze más kategória, egy nagyváros belvárosában nem is lehetne olyan, de ha csemegézni akarok a programok közül, találhatok minden napra értékeset, s mondhatom, fesztiváloztam. Így tettem, s szombattól péntekig naponta kiválasztottam érdeklődésem, szimpátiám szerint valamit, s nemigen csalódtam.

Tompa Andrea: A hóhér háza

Tompa Andrea: A hóhér háza. – Pozsony : Kalligram, 2010

Könyvismertető azoknak akik az írónő másik regényét már olvasták

Nem tudom jobb lett volna-e előbb olvasni Tompa Andrea első regényét, A hóhér házát a második, a Fejtől s lábtól előtt. Tudtam volna, hogy kikről van szó, ki a „kettő orvos Erdélyben”, de ez az előzetes tudás A hóhér háza alapján attól tartok, nem engedte volna, hogy olyan gyönyörűséges élmény legyen a kettő orvos naplóját, történetét olvasni. A hóhér háza c. regényből megismerjük az írónő egész családi hátterét a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában (Kolozsváron), s összes felmenői közül a legellenszenvesebb apai nagyanyja, az itt már megnevezett Erzsébet Gizella sőt Kocka.

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól : Kettő orvos Erdélyben. – Pozsony : Kalligram, 2013

Tompa Andrea, az Erdélyből áttelepült színikritikus, író második regénye gyönyörűséges olvasmány.  Olvasni is boldog izgalom, s a várt és bekövetkezett végkifejlet teljessé teszi a katarzist.

Kettő orvos Erdélyben – elhatározásuktól, majd az egyetemi éveiktől követhetjük nyomon  egy leány és egy fiú sorsának és gondolatvilágának alakulását a 20. század eleji Erdélyben.  Az elbeszélések egymással párhuzamosan futnak, naplószerűen, egyes szám első személyben. Az első fejezetekben még nehezen bogozzuk ki, ki is beszél, s azonosítjuk be a két főszereplőt: a nagyenyedi zsidó leányt, s a Brassó melletti magyar jegyző fiát, hogy aztán mind mélyebben megismerve őket, alig várjuk kinek-kinek a következő fejezetét.

Egy olvasói „pálya”

Olvasmányélmények – könyvek – gondolatok

Állomások egy állománygyarapító olvasmányélményeiben

Körülbelül 10 éves korom óta jegyzem föl, milyen könyveket olvastam el. Az első évek mesekönyvei ezért cím szerint nincsenek mind meg, bár vannak kedves könyvek, melyeket fel tudok idézni, a legkedvesebbek: Andersen: Vadhattyúk, Salten: Bambi, Bodó Béla: Brumi könyvek – van olyan is, pl. egy állatmese-gyűjtemény, melyet azóta is keresek, hogy felidézhessem azokat az emlékeimben szívszorító történeteket.