A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tompa Andrea. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: Tompa Andrea. Összes bejegyzés megjelenítése

2019. június 5., szerda

Tompa Andrea: A hóhér háza



Tompa Andrea: A hóhér háza. – Pozsony : Kalligram, 2010


Könyvismertető azoknak akik az írónő másik regényét már olvasták

Nem tudom jobb lett volna-e előbb olvasni Tompa Andrea első regényét, A hóhér házát a második, a Fejtől s lábtól előtt. Tudtam volna, hogy kikről van szó, ki a „kettő orvos Erdélyben”, de ez az előzetes tudás A hóhér háza alapján attól tartok, nem engedte volna, hogy olyan gyönyörűséges élmény legyen a kettő orvos naplóját, történetét olvasni. A hóhér háza c. regényből megismerjük az írónő egész családi hátterét a hetvenes-nyolcvanas évek Romániájában (Kolozsváron), s összes felmenői közül a legellenszenvesebb apai nagyanyja, az itt már megnevezett Erzsébet Gizella sőt Kocka.

2019. május 31., péntek

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól

Tompa Andrea: Fejtől s lábtól : Kettő orvos Erdélyben. – Pozsony : Kalligram, 2013

Tompa Andrea, az Erdélyből áttelepült színikritikus, író második regénye gyönyörűséges olvasmány.  Olvasni is boldog izgalom, s a várt és bekövetkezett végkifejlet teljessé teszi a katarzist.

Kettő orvos Erdélyben – elhatározásuktól, majd az egyetemi éveiktől követhetjük nyomon  egy leány és egy fiú sorsának és gondolatvilágának alakulását a 20. század eleji Erdélyben.  Az elbeszélések egymással párhuzamosan futnak, naplószerűen, egyes szám első személyben. Az első fejezetekben még nehezen bogozzuk ki, ki is beszél, s azonosítjuk be a két főszereplőt: a nagyenyedi zsidó leányt, s a Brassó melletti magyar jegyző fiát, hogy aztán mind mélyebben megismerve őket, alig várjuk kinek-kinek a következő fejezetét.

2018. május 16., szerda

Tompa Andrea: Omerta. – Bp. Jelenkor, 2017

Tompa Andrea – immár Libri irodalmi díjas – harmadik regénye a 2017. évi Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Akik az első kettőt olvasták – A hóhér háza, Fejtől s lábtól – nagy várakozással tekintettek elé. Lehetett tudni, hogy az ötvenes évek Romániáját dolgozza fel, ami ha nagyvonalakban vesszük a 20. századot, hiátus regényeinek tematikájában. A helyszín ezúttal is Kolozsvár, főképp a hóstáti rész, amely épp ezekben az években tűnik el, pontosabban ezekben az években számolják fel. A Hóstát Kolozsvár zöldségtermelő része és népe, egy külön kategória, amit nem kell magyarázni, Eleonóra sem tudja vallatóinak elmondani, mi az, hogy ő hóstáti.