Nádas Péter: Világló részletek

Elolvastam Nádas Péter Világló részletek c. kétkötetes, monumentális könyvét (össz. 1207 oldal).

Nem volt könnyű, holott olvastatta volna magát, mert sehol nincs benne cezúra, folyik és ömlik egyik mondat a másikba, egyik gondolat a másikba, bomlik ki egyik emlék a másikból, kanyarodik vissza az eredetihez, s sehol nincs vége, csak a legvégén, ott is csak abbamarad.

Babel: Lovashadsereg; Gábor Miklós: Kicsi - világ - háború

Két hasonló könyvet olvastam most egymás után véletlenül:
Iszaak Babel Lovashadseregét és Gábor Miklós: Kicsi – világ – háború c. írását.
Két művész a háborúban: egy író és egy színész.
Babel a vörös hadsereg katonája, ő és társai is meggyőződéssel védik a frissen alakult szovjet államot az 1920-as évek elején. Gábor Miklós a magyar hadsereg karpaszományosa 1944-ben Ukrajnában – bár közlegényruhában a közlegények közt érzi magát jobban – visszavonulóban az oroszok elől, de játszva a gondolattal, hogy átszökik a partizánokhoz.

Vidor 2020

Egyféle Vidor-metszet

Benyomások egy vírushelyzetben megtartott fesztivál előadásairól

Az első meglepő benyomásom az volt, hogy a vírusról alig vett tudomást valaki is.  A színház dolgozói maszkot viseltek, de a látogatók számára ezt csak ajánlották, bár az ajánlatra sem nagyon hívták fel a figyelmet. S a közönség 95-98 %-a ezt lazán nem is vette tudomásul. Az ültetésen sem történt változtatás, minden jegyet eladtak, amire volt vevő, bár nem voltak teljesen telt házak, a közönség tömött sorokban többségében maszk nélkül nézte az előadásokat. Augusztus végén már mutatkoztak a jelei a durvább második hullámnak, a színházbajáró emberekről valahogy több tudatos óvatosságot feltételeztem. (Az évadra vonatkozóan viszont már kötelező lesz a maszkviselés)

Kováts Judit: Hazátlanul

Kováts Judit nyíregyházi/orosi volt történész, levéltáros az utóbbi tíz évben úgy gondolta, hogy szépirodalom írásával jobban fel tudja hívni a figyelmet azokra a fájdalmas múltbéli történésekre, melyek részben tudományos munkája során kerültek a látóterébe, részben családja, rokonai, környezete körében hallott róluk, melyeket megismert a viszonylag közeli múltunkból, s szereplőivel akár még találkozhatott is, bár fiktív történetekről van szó.

Bátrak földje

Gondolatok a Bátrak földje kapcsán

A 19. századról Jókai romantikus regényei nyomán gondolkodva fura, hogy nem egyértelműen jó vagy rossz karakterek vannak, nem evidens, hogy ki a szimpatikus hős, akivel azonosulni lehet minden szempontból. Talán csak egy ilyen egysíkú karakter van, a bárónő.

Kik vagytok ti

Kik vagytok ti / Háy János.-  Bp. : Európa, 2019.

Háy János „irodalomtörténetét” olyan érdeklődéssel kezdtem el olvasni, mint valamikor a Szerb Antal-félét, s Nemeskürty István „Az magyar népnek, ki ezt olvassa” c könyvét, s ebben is nagy gyönyörűségem telt. Csigázta az érdeklődést a könyv botrányszaga is, hogy lerántja mindenkiről a leplet. Végül annyi botrányt nem találtam benne, ami annak mondható, az minden szerző történetében valamelyest eddig is benne volt, legfeljebb nem ennyire kiélesítve. Bátorságban nekem többet jelentett az, hogy milyen biztonsággal jelenti ki ismert sorokról, hogy gyengék, sekélyesek vagy épp dagályosak, merevek, érthetetlenül zagyvák, hatásvadászok.

Könyvfirkák

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtár gyűjteményszervező osztályán dolgozva nemcsak új könyvekkel találkozunk, de állományellenőrzések és selejtezések, apasztás közben sok-sok régi könyvbe is belelapozunk. Ilyenkor sok bennfelejtett olvasói könyvjelző színesíti a munkát – ezeket ki is állítjuk olvasóink örömére -  és találkozunk az olvasói „kreativitás” könyvekbe jegyzett termékeivel, mindenféle olvasói bejegyzéssel.

Kalász Márton: Téli bárány

A regény a harmincas évek közepén indul, és az ötvenes évek végén fejeződik be. Színhelye a dél-baranyai vidék, közel a jugoszláv határhoz.

Szereplői németek, magyarok, sokácok, szerbek, cigányok és közelebbről két német család.
A regény azonban nem csupán a két család története, hanem az egész környéké, azé az együtt élő, többnemzetiségű világé, amely épp a harmincas években kezd megrendülni és összekavarodni.

Naár János-Tamás Edit: Hercegkút

 

  Hercegkút / a tanulmányokat írták Naár János és Tamás Edit ; közlésre kerül Balassa Iván néprajzi gyűjtése ; szerk. Tamás Edit ; [fotók Balassa Iván et al.]. – Hercegkút : Hercegkút Község Önkorm., 2010. – 351 p. : ill. ; 24 cm

  Előszó Rák József. - Német nyelvű összefoglalóval
  ISBN 978 963 06 9699 9 fűzött

Naár János hercegkúti pedagógus és helytörténeti kutató valamint Tamás Edit a sárospataki Rákóczi Ferenc Múzeum múzeológusa, a hegyaljai svábok történetének kutatója szép kiállítású könyvben összegezték munkájuk eredményét: Hercegkút történetét - beleágyazva a korabeli magyar és európai eseményekbe-viszonyokba, s lebontva egészen az egyes családokig.