Kováts Judit: Hazátlanul

Kováts Judit nyíregyházi/orosi volt történész, levéltáros az utóbbi tíz évben úgy gondolta, hogy szépirodalom írásával jobban fel tudja hívni a figyelmet azokra a fájdalmas múltbéli történésekre, melyek részben tudományos munkája során kerültek a látóterébe, részben családja, rokonai, környezete körében hallott róluk, melyeket megismert a viszonylag közeli múltunkból, s szereplőivel akár még találkozhatott is, bár fiktív történetekről van szó.

Bátrak földje

Gondolatok a Bátrak földje kapcsán

A 19. századról Jókai romantikus regényei nyomán gondolkodva fura, hogy nem egyértelműen jó vagy rossz karakterek vannak, nem evidens, hogy ki a szimpatikus hős, akivel azonosulni lehet minden szempontból. Talán csak egy ilyen egysíkú karakter van, a bárónő.

Kik vagytok ti

Kik vagytok ti / Háy János.-  Bp. : Európa, 2019.

Háy János „irodalomtörténetét” olyan érdeklődéssel kezdtem el olvasni, mint valamikor a Szerb Antal-félét, s Nemeskürty István „Az magyar népnek, ki ezt olvassa” c könyvét, s ebben is nagy gyönyörűségem telt. Csigázta az érdeklődést a könyv botrányszaga is, hogy lerántja mindenkiről a leplet. Végül annyi botrányt nem találtam benne, ami annak mondható, az minden szerző történetében valamelyest eddig is benne volt, legfeljebb nem ennyire kiélesítve. Bátorságban nekem többet jelentett az, hogy milyen biztonsággal jelenti ki ismert sorokról, hogy gyengék, sekélyesek vagy épp dagályosak, merevek, érthetetlenül zagyvák, hatásvadászok.

Könyvfirkák

A nyíregyházi Móricz Zsigmond Könyvtár gyűjteményszervező osztályán dolgozva nemcsak új könyvekkel találkozunk, de állományellenőrzések és selejtezések, apasztás közben sok-sok régi könyvbe is belelapozunk. Ilyenkor sok bennfelejtett olvasói könyvjelző színesíti a munkát – ezeket ki is állítjuk olvasóink örömére -  és találkozunk az olvasói „kreativitás” könyvekbe jegyzett termékeivel, mindenféle olvasói bejegyzéssel.

Kalász Márton: Téli bárány

A regény a harmincas évek közepén indul, és az ötvenes évek végén fejeződik be. Színhelye a dél-baranyai vidék, közel a jugoszláv határhoz.

Szereplői németek, magyarok, sokácok, szerbek, cigányok és közelebbről két német család.
A regény azonban nem csupán a két család története, hanem az egész környéké, azé az együtt élő, többnemzetiségű világé, amely épp a harmincas években kezd megrendülni és összekavarodni.

Naár János-Tamás Edit: Hercegkút

 

  Hercegkút / a tanulmányokat írták Naár János és Tamás Edit ; közlésre kerül Balassa Iván néprajzi gyűjtése ; szerk. Tamás Edit ; [fotók Balassa Iván et al.]. – Hercegkút : Hercegkút Község Önkorm., 2010. – 351 p. : ill. ; 24 cm

  Előszó Rák József. - Német nyelvű összefoglalóval
  ISBN 978 963 06 9699 9 fűzött

Naár János hercegkúti pedagógus és helytörténeti kutató valamint Tamás Edit a sárospataki Rákóczi Ferenc Múzeum múzeológusa, a hegyaljai svábok történetének kutatója szép kiállítású könyvben összegezték munkájuk eredményét: Hercegkút történetét - beleágyazva a korabeli magyar és európai eseményekbe-viszonyokba, s lebontva egészen az egyes családokig.

Vidor-csemegézés

Párommal, barátainkkal az elmúlt 10-15 évben szerelmesei, visszatérő látogatói voltunk a mezítlábas művészeti fesztiváloknak, értsd: hangulatos falvakban, völgyekben, katlanokban, az ország minden helyéről összegyűlő hátizsákos és autós művészetbarát látogatóknak délelőttől éjszakáig tartó, nívós művészeti programokat nyújtó többnapos programsorozatok: KAPOLCS, ÖRDÖGKATLAN.  Az utóbbi két évben sajnos nem jutottam el egyikre sem.

No de van nekünk is színházi fesztiválunk, a VIDOR. Persze más kategória, egy nagyváros belvárosában nem is lehetne olyan, de ha csemegézni akarok a programok közül, találhatok minden napra értékeset, s mondhatom, fesztiváloztam. Így tettem, s szombattól péntekig naponta kiválasztottam érdeklődésem, szimpátiám szerint valamit, s nemigen csalódtam.