Kapolcs 2011

Kapolcsi mozaik, 2011

A két évtizedes múlttal rendelkező Művészetek Völgye idén is megnyitotta kapuit július 22. és 31. között. Már a tény is örömteli, hisz volt olyan év a közelmúltban, hogy teljesen elmaradt, volt, hogy egyetlen falura, Kapolcsra szűkült a helyszíne, s nevezte magát a szorult helyzetben Bűvészetek Völgyének is.

Most a mindig is fő helyszín, Kapolcs mellett két falu: Taliándörögd és Vigántpetend kapcsolódott még be a rendezvényekbe. Taliándörögdön az Ősök házához, Szőke András birodalmához kapcsolódó, részben hagyományos programok zajlottak (Sz. A. osztályfőnöki órája, tárlatvezetése, főzőverseny). Vigántpetend a hagyományos nagyvásár mellett népi együtteseknek adott fórumot, a „kultúr”-ban pedig a Néprajzi Múzeum szervezésében néprajzi filmek vetítése/versenye folyt nonstop.

Kedvcsináló Kapolcshoz

28. alkalommal kezdődik idén a Művészetek völgye rendezvénysorozat Kapolcson. 10-15 éven át visszatérő vendégei voltunk egy-egy hétvégére. Alábbi kedvcsinálót tizenévvel ezelőtt írtam, azóta történt néhány változás – szűkült a bekapcsolódó falvak köre, jobban összpontosul Kapolcsra, tematikus udvarok alakultak,  a pulai helyszín Bárkaszínházastul megszűnt illetve leköltözött az Ördögkatlanba, ám a lényeg, a filing nem változott. Ezért vagyok bátor érvényes kedvcsinálóként a 2006-os évről született írást újra közreadni:

Tompa Andrea: Omerta. – Bp. Jelenkor, 2017

Tompa Andrea – immár Libri irodalmi díjas – harmadik regénye a 2017. évi Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Akik az első kettőt olvasták – A hóhér háza, Fejtől s lábtól – nagy várakozással tekintettek elé. Lehetett tudni, hogy az ötvenes évek Romániáját dolgozza fel, ami ha nagyvonalakban vesszük a 20. századot, hiátus regényeinek tematikájában. A helyszín ezúttal is Kolozsvár, főképp a hóstáti rész, amely épp ezekben az években tűnik el, pontosabban ezekben az években számolják fel. A Hóstát Kolozsvár zöldségtermelő része és népe, egy külön kategória, amit nem kell magyarázni, Eleonóra sem tudja vallatóinak elmondani, mi az, hogy ő hóstáti.

Radnótiné Gyarmati Fanni: Napló, 1935-1946 [2.]

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. – Bp. : Jaffa K., 2014.

Egy alkalommal már beszámoltam a Napló olvasásáról, akkor 1938 nyaránál tartottam. Fanniról szerzett benyomásaimat nem változtatta meg a folytatás, inkább a költőről szerezhetünk új benyomásokat a következő évek leírásából. 

A ’38 után következő éveket egyre inkább az elsötétülő kor, a meginduló háború hírei, a zsidók fokozatos kitaszíttatása, mindezek napi megélése határozza meg. Egyre ijesztőbbek a hírek, a közhangulat, s ezt szűkebb társasági köreikben is tapasztalják. „Rettenetes atmoszféra van, úgy érzem, fejemhez kell kapni: én vagyok őrült, vagy ők azok?”

Radnótiné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 [1.]

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. – Bp. : Jaffa K., 2014.

A könyvtár két példánya folyamatosan olvasóknál van, én a saját példányomat olvasom, amelyet kerek születésnapomra volt szerencsém megkapni. A két kötetben megjelent napló több mint 1000 oldal, majd mindennapi feljegyzésekkel. Most 1938 nyaránál tartok, s már eddig is sok észrevétel kívánkozik  a megosztásra.

Babosi László Balázs József bibliográfiája

Babosi László összeállításában megjelent a Balázs József bibliográfia

A Ratkó bibliográfia után elkészült kollégánk, a tájékoztató könyvtáros Babosi László következő nagyszabású munkája: a Balázs József bibliográfia (Nyíregyháza : MZSMVK, 2013, 176 old.) Balázs József  író megyénk (Vitka) szülötte, akinek legjelentősebb művei az 1970-es évek második felében születtek: Koportos, Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel. Az átlagolvasó (és filmnéző) leginkább ezekből ismeri őt.

Babosi László  - mondhatni - új műfajt teremt a bibliográfiában. Már Ratkó-bibliográfiáját is élvezet volt végigböngészni, s ugyanez mondható el most is.

Babosi László: Ratkó József bibliográfia

Könyvtáros kollégánk munkájával büszkélkedünk. Babosi László, aki tájékoztató könyvtáros az Olvasóteremben, hosszú évek óta foglalkozik a nagykállói költő-drámaíró, Ratkó József életművével.

Eddigi munkáira is büszkék vagyunk: összegyűjtötte és sajtó alá rendezte az író teljes életművét (Ratkó József összes művei 1., Versek 2., Drámák, 2000-2002), a munka során felfedezett, az íróval kapcsolatos számtalan adalékot különféle folyóiratokban publikálta, s megyei folyóiratunk, a Szabolcs-Szatmár-Beregi szemle számaiban nagyívű, élvezetes esszében értekezett Ratkó életművéről , sőt mindezeken túl a Tariménes című helyi társadalomtudományi és kulturális folyóirat főszerkesztője is.