2018. március 31., szombat

Radnótiné Gyarmati Fanni: Napló, 1935-1946 [2.]

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. – Bp. : Jaffa K., 2014.


Egy alkalommal már beszámoltam a Napló olvasásáról, akkor 1938 nyaránál tartottam. Fanniról szerzett benyomásaimat nem változtatta meg a folytatás, inkább a költőről szerezhetünk új benyomásokat a következő évek leírásából. 

A ’38 után következő éveket egyre inkább az elsötétülő kor, a meginduló háború hírei, a zsidók fokozatos kitaszíttatása, mindezek napi megélése határozza meg. Egyre ijesztőbbek a hírek, a közhangulat, s ezt szűkebb társasági köreikben is tapasztalják. „Rettenetes atmoszféra van, úgy érzem, fejemhez kell kapni: én vagyok őrült, vagy ők azok?”

Radnótiné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 [1.]



Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. – Bp. : Jaffa K., 2014.



A könyvtár két példánya folyamatosan olvasóknál van, én a saját példányomat olvasom, amelyet kerek születésnapomra volt szerencsém megkapni. A két kötetben megjelent napló több mint 1000 oldal, majd mindennapi feljegyzésekkel. Most 1938 nyaránál tartok, s már eddig is sok észrevétel kívánkozik  a megosztásra.

2018. február 18., vasárnap

Babosi László Balázs József bibliográfiája

Babosi László összeállításában megjelent a Balázs József bibliográfia


A Ratkó bibliográfia után elkészült kollégánk, a tájékoztató könyvtáros Babosi László következő nagyszabású munkája: a Balázs József bibliográfia (Nyíregyháza : MZSMVK, 2013, 176 old.) Balázs József  író megyénk (Vitka) szülötte, akinek legjelentősebb művei az 1970-es évek második felében születtek: Koportos, Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel. Az átlagolvasó (és filmnéző) leginkább ezekből ismeri őt.

Babosi László  - mondhatni - új műfajt teremt a bibliográfiában. Már Ratkó-bibliográfiáját is élvezet volt végigböngészni, s ugyanez mondható el most is.

Babosi László: Ratkó József bibliográfia

Könyvtáros kollégánk munkájával büszkélkedünk. Babosi László, aki tájékoztató könyvtáros az Olvasóteremben, hosszú évek óta foglalkozik a nagykállói költő-drámaíró, Ratkó József életművével.

Eddigi munkáira is büszkék vagyunk: összegyűjtötte és sajtó alá rendezte az író teljes életművét (Ratkó József összes művei 1., Versek 2., Drámák, 2000-2002), a munka során felfedezett, az íróval kapcsolatos számtalan adalékot különféle folyóiratokban publikálta, s megyei folyóiratunk, a Szabolcs-Szatmár-Beregi szemle számaiban nagyívű, élvezetes esszében értekezett Ratkó életművéről , sőt mindezeken túl a Tariménes című helyi társadalomtudományi és kulturális folyóirat főszerkesztője is.

2018. január 29., hétfő

Csabai László: Szindbád a forradalmár

Csabai László: Szindbád a forradalmár. - Bp. : Magvető, 2017



Szindbád hazatért Szibériából vágyott Nyárligetére, amely ugyan már nem a régi, ezt itt töltött utolsó éveiben is érzékelte, s az új világ méginkább más, mint amit itt hagyott. A kommunisták alakítják az országot, a minta a Szovjetunió, az elhagyott Szibéria. Szindbád belvárosi lakása helyett albérletbe kényszerül egyszerű tirpák emberek közé – nyolc év Misáéknál – ezeket az éveket követhetjük nyomon 1956 őszéig. 

Csabai László: Szindbád Szibériában

Csabai László: Szindbád Szibériában. – Bp. : Magvető, 2013


A Szindbád Szibériában sok mindenről szól nekem, de főleg a háborúról  és az azt átélő emberről. Nemigen van köztünk olyan ember, akinek nem jutott volna már eszébe, milyen szerencsés, hogy nem volt kénytelen átélni egy háborút vagy belepusztuni sokadmagával egy háborúba. Szindbád, a nyárligeti nyomozó a háború után kerül Szibériába, ott találkozunk vele lágernyikként, majd Pervijplán város nyomozójaként.

Csabai László Szindbádja

Csabai László: Szindbád, a detektív. - Bp. Magvető, 2010


Én még csak most jutottam odáig, hogy városunk szülötte, Csabai László Szindbád, a detektív című, 2010-ben megjelent könyvét elolvassam. A könyv az Ünnepi könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. S milyen jó, hogy kezembe vettem! Kétszeres élvezet volt. 


Aki látta az időközben (2011) a színházban bemutatott Tirpákia Tündérkert c. darabot, annak  ismerős lehet az alaphelyzet: a serdülőéveit apjával Indiában élő, s ott Szindbádnak elkeresztelt fiú hazatér szülővárosába, s  mint végzett detektív áll a város szolgálatába. Az első világháború után vagyunk.