Varró Dániel mondókáskönyvei

Varró Dániel: Akinek a lába hatos : Korszerű mondókák kisbabáknak

Varró Dániel: Akinek a foga kijött : Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak

Még annak is kedves meglepetés a két mondókáskötet, aki már korábbról ismerte Varró Dániel „felnőttverseit” a Bögre azúr és Szívdesszert című köteteiből. A fiatal költő „költőktől” teljesen szokatlan hétkönapi hangon szedte versbe mindennapi dolgait, gondjait, belevéve a szövegekbe a kefíres pohártól kezdve mindenfélét, ami a mi mai szituációinkban előfordul velünk, mellettünk.

A fiatal költő apa lett, s azóta ebbéli minőségében szerzett napi élményeit szedi versbe, míg kicsi a baba, mondókákba, vagy prózába a Nők lapja hasábjain.

Kányádi Sándor zsidó népköltési gyűjtései

Erdélyi jiddis népköltészet / vál., ford. és az utószót írta Kányádi Sándor ; ill. Szántó Piroska. – Bp. : Európa, 1989.

Volt egyszer egy kis zsidó : Erdélyi jiddis népköltészet / vál. és ford. Kányádi Sándor ; ill. Jánosi Andrea. – Kolozsvár : Koinónia, 2010.

Kányádi Sándor – az erdélyi szászok fordításai után – édesapja kérésére, ajánlására hozzáfogott az erdélyi zsidók népköltészetének összegyűjtéséhez, fordításához. Alapul vette az Eizikovits tanár úrtól kapott két irkányi máramarosi gyűjtést. A munka 1989-ben jelent meg az Európa Kiadónál, elegáns vászonkötésben, Szántó Piroska komoly, barna tónusú bekötött illusztrációival, két nyelven: magyarul és jiddisül, kottamellékletekkel.

Tóth Krisztina: Pixel

Tóth Krisztina: Pixel - szövegtest. - Budapest : Magvető, 2011

A költőnő könyvheti új prózakötetének egyes részletei már önállóan is megjelentek itt-ott, most a részekből összeállt az egész: az egyes – testrészekhez kapcsolódó – történetmorzsák összefűződtek, a szereplőkre későbbi részekben ráismerünk, a mozaikok illeszkednek. 

S a részletekből és az egészből is fájdalmasan köszön vissza mai világunk: környezetünk tipikus alakjai, sorsai, gondjai; gyomorszorítóan kell ráismernünk, hogy igen, ez van most itt, ezt a középkorú doktornőt, mérnököt, biztonsági őrt, helyét, társát kereső harmincas nőt, kéregető cigányfiút stb. ismerem, s az egész olyan kilátástalan, olyan szomorú…

Falcsik Mari: A sorsvadász

Falcsik Mari: A sorsvadász. - Pécs : Jelenkor, 2010

A költőnő nevét nem ismerhetjük olyan régen, hisz 44 évesen kezdett publikálni, első kötete 2004-ben jelent meg, nemrég viszont személyesen találkozhattak vele könyvtárunk olvasói, az április 11-i költészet napi rendezvényen. Szimpatikus, egyszerű, határozott karaktert ismerhettünk meg, aki középkorú nőként „vadássza sorsát”, keresi és – verseiből úgy tűnik, találja meg – helyét a világban, a hétköznapokban, megragadva a maradandó pillanatokat, emlékeket, mozzanatokat, azokat kitágítva, bennük értelmet keresve. Nem mindegyik verse adja magát könnyen, de érdemes időt szánni rá, és elmélyedni bennük.

Mint kagyló sebéből gyöngyszem : Móricz Zsigmond nyomában Prügyön

Mint kagyló sebéből gyöngyszem : Móricz Zsigmond nyomában Prügyön / szerk. Szilágyi Péter . –  Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Kult. Egyesület, 2016. – (Modus Hodiernus ; 8.)

A feledhetetlen szenvedések évei – így élt Móricz Zsigmondban a Prügyön eltöltött néhány kisgyermeki év, s ezeket az emlékeket, sebeket őrizte, ápolgatta évtizedekig, mint fájdalmas kincseit; úgy érezte, ezekből táplálkozott a magyar valósággal kapcsolatos legfontosabb élményanyaga, világszemlélete, igazságérzete, ebből serkedt életműve, „mint kagyló sebéből gyöngyszem”. 

S a fiktív történetek után meg akarta írni a valódit, a legfontosabbat, az életre élményt adó, meghatározó valóságot, a prügyi szenvedéseket, s azt gondolta, ez lesz a legfontosabb műve. 

Tiszaszentmárton / szerk. Sallai József

Tiszaszentmárton / szerk. Sallai József. – Tiszaszentmárton, 2014

Rangos szerzők írásaiból állította össze az értékes, érdekes kötetet Tiszaszentmártonról, a Nyírség északkeleti csücskében fekvő  községről Sallai József történész, Tiszaszentmárton szülötte. A szerzők többségében neves nyíregyházi szakemberek: történészek, múzeológusok, nyelvészek, etnográfusok, földrajztudósok.

A hely rendelkezik a három fontos adottsággal, melyek a megtelepedés feltételei: élelem, ivóvíz, életmentő menedék. Ez a magyarázata, hogy mindig is lakott hely volt, a magyarok betelepedése előtt is. Egy kis magaslaton már 1067-ben állt a kis kápolna, amely Szent Mártonról, az ókori Római Birodalom és a középkori Európa  egyik legkedveltebb szentjéről kapott elnevezést (Szent Márton leginkább a köpenyjelenetről híres: a római birodalom Szombathelyen született tisztje a városkapuban didergő koldusra terítette köpenye felét), s az elnevezés a kápolnáról a köré telepedő településre is átszállt. A Tiszaszentmártoniak méltán büszkék ezredéves nevükre. 

Nyírgyulaj község történeti leírása és néprajza

Nyírgyulaj község történeti leírása és néprajza : A kezdetektől a harmadik millenniumig. - Gödöllő : Aquarex '96 Kft., [2002]

Nyírgyulaj öt szülötte - Cseh Mihály, ifj. Szabó József, Szluk István, Tóth Árpád és Tóth István - Zombori Zoltán kezdeményezésére 2001-ben elhatározta falujuk történetének megírását, és megjelentetését könyv alakban. Elkezdték a helytörténeti kutatást, de mivel időközben ketten is elhaláloztak, az adatgyűjtés kedveszegetté vált, a munka lendületét vesztette.  2010-ben vették fel újra a fonalat, hogy összegyűjtsék és megörökítsék a mai és a jövő nyírgyulaji nemzedékek számára, amit szülőfalujukról, mindannyiuk gyermekkorának helyszínéről ma tudni lehet. Elsősorban földijeik emlékeit gyűjtötték össze, amit irattári kutatással is kiegészítettek, s hallatlan alázattal, pontossággal, tudással öntötték formába az eredményt.