Megtaposott könyvek

A kortárs német sztárdrámaíró, Marius von Mayenburg „iskoladrámáját”, a Mártírokat játssza a színház. 

A drámában azt látjuk, hogy egy maga helyét kereső és nem találó frusztrált fiú hogyan találja meg a bibliát, s benne a helyzetére illő legnegatívabb passzusokat, lesz belőle vallási őrült, a kiragadott tételek  mentén fanatikus, és innen egyenes úton náci, fasiszta. A fiú fuldokol közegében – konkrétan egy medencében, mert ott indul a történet, hogy nem hajlandó úszásórán levetkőzni és a medencébe szállni – könyveken taposva őrlődik és tombol. 

Kulcskeresők

Örkény behúzott a csőbe – 100 éve született az író

Színházunk az évforduló kapcsán tűzte műsorra Örkény István Kulcskeresők c. drámáját a kamaraszínpadon. Elmentünk felkészületlenül, a dráma előzetes ismerete nélkül, s beleestem a csapdába, hagytam magam meggyőzni a meg nem nevezett Bolyongó által, hogy Fóris pilóta majdnem katasztrofális leszállása a lehető legjobb megoldás volt, tulajdonképpen hőstett.

Jeltolmácsolás a színházban

Jeltolmáccsal láttuk tegnap este a Szibériai csárdást a nyíregyházi színházban. Valószínűleg nem is írnék az előadásról, ha ez nem így történt volna. Nem szokás a jeltolmácsolás a színházban, én legalábbis még soha nem láttam így előadást. Előttünk nagyothallók, siketek ültek, bizonyára az ő kedvükért  fordította  a látottakat egy tündéri, temperamentumos, életvidám, érzelemteli hölgy.

Oravecz Imre: Ondrok gödre ; Kaliforniai fürj

Oravecz Imre szajlai regényeit már régen kinéztem magamnak. Szeretem a paraszti témájú lassan hömpölygő regényeket, Reymont Parasztok-ja az egyik nagy élményem, s szeretem a kisvilágokat bemutató mikrorealista műveket, gyerekkorra való emlékezéseket, az ősök világának megidézését. E vaskos regényekben ezeket sejtettem, s végre ez került sorra.

Bár Oravecz Imre egyértelműen jelzi, hogy szereplői s a történet kitalált, minden egyezés a valósággal a véletlen műve, nem tudom, mennyire kell azt komolyan venni, hogy a szajlai Oravecz nem őseinek történetét írta meg, még ha fantáziaszülten is. S ez a másik izgató dolog: biztos valamennyien elgondolkodtunk már régi családi fényképeket nézegetve, milyenek lehettek, hogyan éltek, mit gondoltak felmenőink. S csodálom azokat az írókat, akik a nevek és fotók köré hihető, átélhető, eleven sorsokat tudnak kitalálni.

Ördögkatlan 2017

Az Ördögkatlanban idén (is) valósággal forrt a levegő, a nyár legforróbb hete volt augusztus elején. Bérczes László munkatársaival idén tizedik alkalommal szervezte meg az összművészeti fesztivált.

A látogató nem tervezheti, hogy megbízható benyomást szerezzen az egészről (több mint 600 a rendezvények száma), mindenkinek csak részélményei lehetnek, de azok is bőséges, gazdag szellemi muníciót adhatnak jó időre az ország minden tájáról idegyűlő, kultúrára szomjas és elszánt közönségnek.

Fesztiválélmények 2014

Kapolcs, Ördögkatlan

Tavaly már belekóstoltunk  az Ördögkatlanba, a Kapolcs melletti másik nyári összművészeti fesztiválba. Kellemes volt az élmény, s idén – mivel időben egymást követte a két fesztivál – mindkettőt volt alkalom érintenünk.

Ördögkatlan 2013

Kedvcsináló az Ördögkatlanhoz

A fesztiválok országa vagyunk, se szeri se száma különféle fesztiváloknak, mindenféle témában (legtöbb mégis az étel-ital), egynapostól egyhetesig, vagy még hosszabbakig. Nincs ezzel semmi baj, ha életképes valami, van közönsége, megmarad, ha nem, elhal.

Kulturális fesztivál is van elég sok, s ezek is megtalálják a maguk közönségét. Kis hazánkban nincs távolság, nem lehetetlen elmenni bárhova a nyári szabadság alatt. Aki szereti ezt a műfajt, meg is teszi. Vannak visszajárók bizonyos helyekre, s vannak alkalmiak is mindenütt. Mi hosszú évekig hűségesek voltunk Kapolcshoz. Az utóbbi években a Művészetek völgye átalakult, leginkább az elapadó pénzügyi források miatt, új családiasabb formákat alakított ki, különféle „udvarokat”, s ez a forma is nagyon vonzó. Azelőtt állandó vendég volt Pulán a Bárka színház, Kapolcson a beregszászi színház, nagykoncertek helyszíne volt az öcsi kőfejtő, a taliándörögdi klastromrom. Bérczes László úgy gondolta, nem lehet, hogy ne legyen ilyen nagy színházas, koncertes nyári kulturális fesztivál, s lehetőséget és helyszínt keresett, és talált Dél-Baranyában, Siklós és Villány között.

Művészeti fesztiválok 2012

A kultúrafogyasztás luxusa

Kisvárda, Kapolcs, Nyíregyháza

Mióta nem engedhetjük meg magunknak nyaralásként az utazást, a helyi vagy nem túl messzi, elérhető kultúrafogyasztás a luxusunk, amihez megpróbálunk ragaszkodni. Erre pedig szűkebb és tágabb hazánk – különösen a nyár folyamán – bőven kínál lehetőséget. Kezdhetjük nyár elején a kisvárdai határontúli magyar színházak fesztiváljával, végezhetjük helyben a VIDOR programjaival, s közben is akad mindenféle, amire a szellemi csemegére, könnyedebb vagy fajsúlyosabb kultúrára vágyó ember rákattanhat.

Kapolcs 2011

Kapolcsi mozaik, 2011

A két évtizedes múlttal rendelkező Művészetek Völgye idén is megnyitotta kapuit július 22. és 31. között. Már a tény is örömteli, hisz volt olyan év a közelmúltban, hogy teljesen elmaradt, volt, hogy egyetlen falura, Kapolcsra szűkült a helyszíne, s nevezte magát a szorult helyzetben Bűvészetek Völgyének is.

Most a mindig is fő helyszín, Kapolcs mellett két falu: Taliándörögd és Vigántpetend kapcsolódott még be a rendezvényekbe. Taliándörögdön az Ősök házához, Szőke András birodalmához kapcsolódó, részben hagyományos programok zajlottak (Sz. A. osztályfőnöki órája, tárlatvezetése, főzőverseny). Vigántpetend a hagyományos nagyvásár mellett népi együtteseknek adott fórumot, a „kultúr”-ban pedig a Néprajzi Múzeum szervezésében néprajzi filmek vetítése/versenye folyt nonstop.

Kedvcsináló Kapolcshoz

28. alkalommal kezdődik idén a Művészetek völgye rendezvénysorozat Kapolcson. 10-15 éven át visszatérő vendégei voltunk egy-egy hétvégére. Alábbi kedvcsinálót tizenévvel ezelőtt írtam, azóta történt néhány változás – szűkült a bekapcsolódó falvak köre, jobban összpontosul Kapolcsra, tematikus udvarok alakultak,  a pulai helyszín Bárkaszínházastul megszűnt illetve leköltözött az Ördögkatlanba, ám a lényeg, a filing nem változott. Ezért vagyok bátor érvényes kedvcsinálóként a 2006-os évről született írást újra közreadni:

Tompa Andrea: Omerta. – Bp. Jelenkor, 2017

Tompa Andrea – immár Libri irodalmi díjas – harmadik regénye a 2017. évi Ünnepi Könyvhétre jelent meg. Akik az első kettőt olvasták – A hóhér háza, Fejtől s lábtól – nagy várakozással tekintettek elé. Lehetett tudni, hogy az ötvenes évek Romániáját dolgozza fel, ami ha nagyvonalakban vesszük a 20. századot, hiátus regényeinek tematikájában. A helyszín ezúttal is Kolozsvár, főképp a hóstáti rész, amely épp ezekben az években tűnik el, pontosabban ezekben az években számolják fel. A Hóstát Kolozsvár zöldségtermelő része és népe, egy külön kategória, amit nem kell magyarázni, Eleonóra sem tudja vallatóinak elmondani, mi az, hogy ő hóstáti.

Radnótiné Gyarmati Fanni: Napló, 1935-1946 [2.]

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. – Bp. : Jaffa K., 2014.

Egy alkalommal már beszámoltam a Napló olvasásáról, akkor 1938 nyaránál tartottam. Fanniról szerzett benyomásaimat nem változtatta meg a folytatás, inkább a költőről szerezhetünk új benyomásokat a következő évek leírásából. 

A ’38 után következő éveket egyre inkább az elsötétülő kor, a meginduló háború hírei, a zsidók fokozatos kitaszíttatása, mindezek napi megélése határozza meg. Egyre ijesztőbbek a hírek, a közhangulat, s ezt szűkebb társasági köreikben is tapasztalják. „Rettenetes atmoszféra van, úgy érzem, fejemhez kell kapni: én vagyok őrült, vagy ők azok?”

Radnótiné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946 [1.]

Radnóti Miklósné Gyarmati Fanni: Napló 1935-1946. – Bp. : Jaffa K., 2014.

A könyvtár két példánya folyamatosan olvasóknál van, én a saját példányomat olvasom, amelyet kerek születésnapomra volt szerencsém megkapni. A két kötetben megjelent napló több mint 1000 oldal, majd mindennapi feljegyzésekkel. Most 1938 nyaránál tartok, s már eddig is sok észrevétel kívánkozik  a megosztásra.

Babosi László Balázs József bibliográfiája

Babosi László összeállításában megjelent a Balázs József bibliográfia

A Ratkó bibliográfia után elkészült kollégánk, a tájékoztató könyvtáros Babosi László következő nagyszabású munkája: a Balázs József bibliográfia (Nyíregyháza : MZSMVK, 2013, 176 old.) Balázs József  író megyénk (Vitka) szülötte, akinek legjelentősebb művei az 1970-es évek második felében születtek: Koportos, Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel. Az átlagolvasó (és filmnéző) leginkább ezekből ismeri őt.

Babosi László  - mondhatni - új műfajt teremt a bibliográfiában. Már Ratkó-bibliográfiáját is élvezet volt végigböngészni, s ugyanez mondható el most is.

Babosi László: Ratkó József bibliográfia

Könyvtáros kollégánk munkájával büszkélkedünk. Babosi László, aki tájékoztató könyvtáros az Olvasóteremben, hosszú évek óta foglalkozik a nagykállói költő-drámaíró, Ratkó József életművével.

Eddigi munkáira is büszkék vagyunk: összegyűjtötte és sajtó alá rendezte az író teljes életművét (Ratkó József összes művei 1., Versek 2., Drámák, 2000-2002), a munka során felfedezett, az íróval kapcsolatos számtalan adalékot különféle folyóiratokban publikálta, s megyei folyóiratunk, a Szabolcs-Szatmár-Beregi szemle számaiban nagyívű, élvezetes esszében értekezett Ratkó életművéről , sőt mindezeken túl a Tariménes című helyi társadalomtudományi és kulturális folyóirat főszerkesztője is.

Csabai László: Szindbád a forradalmár

Csabai László: Szindbád a forradalmár. - Bp. : Magvető, 2017

Szindbád hazatért Szibériából vágyott Nyárligetére, amely ugyan már nem a régi, ezt itt töltött utolsó éveiben is érzékelte, s az új világ méginkább más, mint amit itt hagyott. A kommunisták alakítják az országot, a minta a Szovjetunió, az elhagyott Szibéria. Szindbád belvárosi lakása helyett albérletbe kényszerül egyszerű tirpák emberek közé – nyolc év Misáéknál – ezeket az éveket követhetjük nyomon 1956 őszéig. 

Csabai László: Szindbád Szibériában

Csabai László: Szindbád Szibériában. – Bp. : Magvető, 2013

A Szindbád Szibériában sok mindenről szól nekem, de főleg a háborúról  és az azt átélő emberről. Nemigen van köztünk olyan ember, akinek nem jutott volna már eszébe, milyen szerencsés, hogy nem volt kénytelen átélni egy háborút vagy belepusztuni sokadmagával egy háborúba. Szindbád, a nyárligeti nyomozó a háború után kerül Szibériába, ott találkozunk vele lágernyikként, majd Pervijplán város nyomozójaként.

Csabai László Szindbádja

Csabai László: Szindbád, a detektív. - Bp. Magvető, 2010

Én még csak most jutottam odáig, hogy városunk szülötte, Csabai László Szindbád, a detektív című, 2010-ben megjelent könyvét elolvassam. A könyv az Ünnepi könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. S milyen jó, hogy kezembe vettem! Kétszeres élvezet volt. 

Aki látta az időközben (2011) a színházban bemutatott Tirpákia Tündérkert c. darabot, annak  ismerős lehet az alaphelyzet: a serdülőéveit apjával Indiában élő, s ott Szindbádnak elkeresztelt fiú hazatér szülővárosába, s  mint végzett detektív áll a város szolgálatába. Az első világháború után vagyunk. 

A mi osztályunk

Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk
Pozsony : Kalligram, 2012

Ismeretes az 1941. július 10-ei jedwabnei történet, amikor is a lengyel település  lakói kiirtották, megölték, elégették a lakók másik, nagyobbik felét, zsidó szomszédaikat. (Jan T.- Gros: Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása. – Bp. UMK, 2004.) A kortárs lengyel drámaíró, Slobodzianek ezt a döbbenetes tömeggyilkosságot fogalmazta drámába. Kiemel az események résztvevői, elszenvedői, áldozatai, elkövetői közül tíz jellemző – elképzelt, de tipikus – személyt, fiatalembert és nőt, akik diákkorukban osztálytársak voltak. Három lány és hét fiú, öt zsidó és öt lengyel. Az ő életüket végigkövetve az egész 20. századi lengyel történelem minden drámáját megeleveníti.

Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása

Jan T. Gross: Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása
Bp. Új Mandátum, 2004

Gyanítom, kevesen tudnak nálunk a jedwabnei zsidók kiirtásáról, holott ez a könyv már 10 éve jelent meg, mint ahogyan az utóbbi évig a kamenyec-podolszki dolgokról sem igen hallottunk, a tanulmányainkból pedig valószínűleg kimaradt.

Az események röviden: 1941. július 10-én a Varsótól északkeletre eső, kb.2500 lakosú Jedwabne településen a lakosság kétharmadát kitevő zsidók meggyilkolását a helyi lakosok előre kitervelték, és sokan sereglettek Jedwabnéba július 10-e hajnalán a távolabbi falvakból is, hogy részt vegyenek benne.

Varró Dániel mondókáskönyvei

Varró Dániel: Akinek a lába hatos : Korszerű mondókák kisbabáknak

Varró Dániel: Akinek a foga kijött : Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak

Még annak is kedves meglepetés a két mondókáskötet, aki már korábbról ismerte Varró Dániel „felnőttverseit” a Bögre azúr és Szívdesszert című köteteiből. A fiatal költő „költőktől” teljesen szokatlan hétkönapi hangon szedte versbe mindennapi dolgait, gondjait, belevéve a szövegekbe a kefíres pohártól kezdve mindenfélét, ami a mi mai szituációinkban előfordul velünk, mellettünk.

A fiatal költő apa lett, s azóta ebbéli minőségében szerzett napi élményeit szedi versbe, míg kicsi a baba, mondókákba, vagy prózába a Nők lapja hasábjain.

Kányádi Sándor zsidó népköltési gyűjtései

Erdélyi jiddis népköltészet / vál., ford. és az utószót írta Kányádi Sándor ; ill. Szántó Piroska. – Bp. : Európa, 1989.

Volt egyszer egy kis zsidó : Erdélyi jiddis népköltészet / vál. és ford. Kányádi Sándor ; ill. Jánosi Andrea. – Kolozsvár : Koinónia, 2010.

Kányádi Sándor – az erdélyi szászok fordításai után – édesapja kérésére, ajánlására hozzáfogott az erdélyi zsidók népköltészetének összegyűjtéséhez, fordításához. Alapul vette az Eizikovits tanár úrtól kapott két irkányi máramarosi gyűjtést. A munka 1989-ben jelent meg az Európa Kiadónál, elegáns vászonkötésben, Szántó Piroska komoly, barna tónusú bekötött illusztrációival, két nyelven: magyarul és jiddisül, kottamellékletekkel.