Ördögkatlan 2023

 

16. Katlan, 2023

Hosszabb szünet után újra eljutottunk az Ördögkatlanba, a baranyai összművészeti fesztiválra. Több éve szomjúhoztuk az élményt, amely most is maximálisan feltöltött. A fesztivált mindig augusztus első hetében rendezik, kedd esti megnyitóval, szombat esti zárással. A számtalan programról a rendezvény weblapján, fb-oldalán, s a helyszínen a 42 oldalas programfüzetből tájékozódhatunk. A szabadtéri programok jegy vagy bérlet ellenében, karszalaggal látogathatók, a zárt terűek – leginkább színház – ezen felül sorszámmal, de sorszám nélkül is  megpróbálhatunk bejutni a maradék helyekre. De ha nem sikerül valami, amit elterveztünk, sok más adódik helyette, s a minőségben mindenütt megbízhatunk.

Az én Petőfim (1973)

 Az én Petőfim

Egy rajongó és naív dolgozat az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyre 1973-ból :)

„Petőfi, te örökifjú angyal,

Tele voltál napfényes mosollyal,

Élő tűzzel, haragos viharral.

Nem vártad meg a rút öregséget,

Megtöltötted a huszonhat évet

Mindazzal, mit ád egy hosszú élet”

(Weöres Sándor: Te zuhatagos vad bérci patak)

Kollár-Klemencz László: Öreg banda

Kollár-Klemencz László: Öreg banda. – Bp. : Magvető, 2021.

Kollár-Klemencz László svábokról ír, a pest megyei újhartyáni svábokról, családi felmenőiről ükszüleiig visszamenőleg, akiknek a dédszülei érkeztek még gyerekként a Duna mellől Magyarországra a 18. század első felében. A dédunoka Annában a 19. sz. végén még élénken él a vágyakozás a hallomásból ismert Duna-menti óhaza, az  apró fehér falú házak, a tiszta illatú szobák, édes ízű fehér szőlők iránt. Az eredettudat mindvégig megvan bennük, a tradíciók csak az 1960-as években kezdenek széthullani. 

 Nevelős Gyula élete, pályája és személyisége 

- főképp a sajtóhíradások tükrében -

Nevelős Gyula Ágoston 1879 aug. 28-án született a Zemplén megyei Károlyfalván Nevelős Adolf kántortanító és Mátéffy Cecília gyermekeként. A kassai születésű Nevelős Adolf 1863-tól majd 30 évig volt a sváb eredetű falu első tanítója az akkor megépült iskolában.  A német telepes faluban a gyerekeket németül kellett tanítania, de megtanította őket a magyar nyelvre is. Olyannyira, hogy a 20. század színvalló éveiben magyarnak vallotta magát szinte az egész falu. 22 évesen került a faluba, itt születtek a gyermekei, Gizella, Ferenc, Lajos, Ottilia és Gyula. Gyula volt a legfiatalabb, de három testvére már az ő születése előtt meghalt. 

Koroda Miklós: Pataki tengerészek

 
Koroda Miklós: Pataki tengerészek
Bp. : Szépirod. K., 1966

Károlyfalva és Kácsárd története után kutakodva fedeztem fel Koroda Miklós térséghez fűződő kötődését, szűkebb értelemben: Sárospatak, Kácsárd, s tágabban Szamoshát- Szatmár vidékét is érintő rokonszenvét.

Koroda Miklós budapesti író, a fővárosban született s ott is halt meg (1909-1978). Megdöbbentő a különbség és hosszú az út a két világháború közötti sikeres, jóképű fiatal író, s a hetvenes évek roggyant, alkoholistája között. 

Csabai László: Inspektor Szindbád

 
Csabai László: Inspektor Szindbád. – Bp. : Magvető, 2021

56 után a századdal egyidős Szindbád mégiscsak a menekülést választja, de Németországnál nem megy tovább, nem akar túl messze kerülni Magyarországtól. Amikor találkozunk vele, már 60 esztendős, és némi praktikával  öt éve sikerült egy német kisvárosban nyomozóként elhelyezkednie, ekkor már főfelügyelő (magyarországi svábként, a szibériai éveket és a hazatérése utáni múltját eltagadva). 

A háborúból újraéledő, biztató fejlődést mutató Német Szövetségi Köztársaságban sokszor fogja el az érzés, hogy „egy pompásan kigondolt szervezet részeként, egy tökéletesen működő országban él”.

Nádas Péter: Világló részletek

Elolvastam Nádas Péter Világló részletek c. kétkötetes, monumentális könyvét (össz. 1207 oldal).

Nem volt könnyű, holott olvastatta volna magát, mert sehol nincs benne cezúra, folyik és ömlik egyik mondat a másikba, egyik gondolat a másikba, bomlik ki egyik emlék a másikból, kanyarodik vissza az eredetihez, s sehol nincs vége, csak a legvégén, ott is csak abbamarad.