Egyféle Vidor-metszet
Benyomások egy vírushelyzetben megtartott fesztivál előadásairól
Az első meglepő benyomásom az volt, hogy a vírusról alig vett tudomást valaki is. A színház dolgozói maszkot viseltek, de a látogatók számára ezt csak ajánlották, bár az ajánlatra sem nagyon hívták fel a figyelmet. S a közönség 95-98 %-a ezt lazán nem is vette tudomásul. Az ültetésen sem történt változtatás, minden jegyet eladtak, amire volt vevő, bár nem voltak teljesen telt házak, a közönség tömött sorokban többségében maszk nélkül nézte az előadásokat. Augusztus végén már mutatkoztak a jelei a durvább második hullámnak, a színházbajáró emberekről valahogy több tudatos óvatosságot feltételeztem. (Az évadra vonatkozóan viszont már kötelező lesz a maszkviselés)
Egy behatárolt intervallumban igyekeztem minél több előadást látni, s kellemes, néha megrendítő percekben volt részem. Ezeket láttam:
A nyíregyházi színpadtechnika után kicsit fura volt látni egy festett díszletes előadást, ahol a színek között díszletmunkások rendezik át a félhomályban a tereket. S hiányoltam azt a jelenetet, ahol a gödörnek nézett árnyékot átugorja az őrnagy, s utána a tűzoltó is. Az őrnagy szerepében Mihályfi Balázs viszont remek volt.
Rendezői változat - TÁP Színház – párkapcsolati szatíra, kissé zűrös történet, olykor szürreálisba, követhetetlenbe átcsapva. A legérdekesebb volt belőle Kurta Niké nőalakjait követni, aki kis fizikai különbségekkel is jelezve két különböző nőalakot formált meg, egy bizonytalan nőt, s egy tudatosabb színésznőt, s olykor a rendező anyját is. A két nőt a rendező és az író köti össze, akik a rendező anyakomplexusából írnak és rendeznek darabot, s mindez előttünk formálódik.
Megyek utánad - Orlai Produkciós Iroda
Ezen este női főszereplője is Kurta Niké, aki a tegnapihoz hasonlóan az író eddig volt nőismerőseit testesíti meg, az íróét, aki végre – talán – rátalált az igazira. Számomra szívmelengető, hogy ez a könyvtárban történik, az író könyvtáros-korszakában. S ismerősen megnyugtató tud lenni, hogy az író története is „átlagtörténet”, felnövése, találkozása az „átlagos” lányokkal, amilyenekkel mi is együtt voltunk a gimiben és a tanítóképzőben, s így a saját történeteinket is „regénybe illőnek” gondolhatjuk. Az írót két színész jeleníti meg, akit látunk a felszínen: Mészáros Béla, s aki mögötte van: Baki Dániel
Eleven éjszaka - Nézőművészeti Kft, Szkéné
Az ír szerző – Conor McPershon – darabjában lecsúszott kisembereket látunk, három – különböző okok miatt – sérült férfit, akik kompromisszumokkal, de kialakultan élnek együtt egy lakásban. Néhány napra megbolygatja életüket egy hozzájuk társult ugyancsak sérült leány, aki úgy látszik, megváltoztatja a Mucsi Zoltán alakította elvált Tommy életét. Az előadás – és a fesztivál – számomra legmegrendítőbb percei, amikor Tommy/Mucsi rájön, hogy mégsem, és marad minden úgy, ahogy volt.
(Mucsi Zoltán a fesztiválom életmű-díjat kapott)
Sóska, sültkrumpli - Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház
Egressy Zoltán játékvezetői öltözőben játszódó darabját három – számomra teljesen ismeretlen nevű - zalaegerszegi színész játszotta: Mihály Péter, Szakály Aurél, Baj László. A briliáns előadás tökéletes élményt adott, s ezen keresztül erősítette azt a jóleső tudatot, hogy mennyi kevésbé ismert műhely, nagyszerű művész van szerte az országban.
Kovács Dániel Ambrus darabjának szereplői a Cégvezető, a Tulaj és Akiagépmellettáll, a „lábtörlőgyár” részéről, s „Partner Endre”, aki kapcsolataival „bombaüzletbe” viszi a céget, s két szemünkkel láthatjuk, hogyan lesz egy befolyásolható hajdani osztálytársból törtető, munkatársain átgázoló vezető. Az előadás a viccesből lesz percről percre komorabb, kiábrándítóbb. (Az előadás két szereplője is díjat kapott epizódalakításért)
Szomjas férfiak sört isznak helyettem / Verslábak neccharisnyában – E-Mancik Színházi manufaktúra
A négy színésznőből álló társulat férfiakról és nőkről szóló két részes előadása – a tervezettől eltérően – ebben a sorrendben hangzott el, s milyen jó, hogy így történt. A Szomjas férfiak… szövegeit nagyobbrészt az előadók írták, s elég kiábrándító, hogy a férfiakról szinte csak a szex, annak is durvább és üresebb változata jutott az eszükbe. A nőkről szóló 2. rész viszont 20. századi és kortárs költőnők – Erdős Virág, Kiss Judit Ágnes, Szabó T. Anna, Tóth Krisztina, stb. – szövegeire épült, és sokrétűen mutatta meg a női lélek és test rejtelmeit. Felemelő volt, s nagyon jó ötlet volt, hogy a felvonás előtt szétosztották az elhangzó versek listáját, közben is követni tudtuk, mit hallunk, s utólag is újraolvashatjuk, amit szeretnénk.
2020
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése