Csabai László: Szindbád a forradalmár

Csabai László: Szindbád a forradalmár. - Bp. : Magvető, 2017

Szindbád hazatért Szibériából vágyott Nyárligetére, amely ugyan már nem a régi, ezt itt töltött utolsó éveiben is érzékelte, s az új világ méginkább más, mint amit itt hagyott. A kommunisták alakítják az országot, a minta a Szovjetunió, az elhagyott Szibéria. Szindbád belvárosi lakása helyett albérletbe kényszerül egyszerű tirpák emberek közé – nyolc év Misáéknál – ezeket az éveket követhetjük nyomon 1956 őszéig. 

Csabai László: Szindbád Szibériában

Csabai László: Szindbád Szibériában. – Bp. : Magvető, 2013

A Szindbád Szibériában sok mindenről szól nekem, de főleg a háborúról  és az azt átélő emberről. Nemigen van köztünk olyan ember, akinek nem jutott volna már eszébe, milyen szerencsés, hogy nem volt kénytelen átélni egy háborút vagy belepusztuni sokadmagával egy háborúba. Szindbád, a nyárligeti nyomozó a háború után kerül Szibériába, ott találkozunk vele lágernyikként, majd Pervijplán város nyomozójaként.

Csabai László Szindbádja

Csabai László: Szindbád, a detektív. - Bp. Magvető, 2010

Én még csak most jutottam odáig, hogy városunk szülötte, Csabai László Szindbád, a detektív című, 2010-ben megjelent könyvét elolvassam. A könyv az Ünnepi könyvhétre jelent meg a Magvető Kiadó gondozásában. S milyen jó, hogy kezembe vettem! Kétszeres élvezet volt. 

Aki látta az időközben (2011) a színházban bemutatott Tirpákia Tündérkert c. darabot, annak  ismerős lehet az alaphelyzet: a serdülőéveit apjával Indiában élő, s ott Szindbádnak elkeresztelt fiú hazatér szülővárosába, s  mint végzett detektív áll a város szolgálatába. Az első világháború után vagyunk. 

A mi osztályunk

Tadeusz Slobodzianek: A mi osztályunk
Pozsony : Kalligram, 2012

Ismeretes az 1941. július 10-ei jedwabnei történet, amikor is a lengyel település  lakói kiirtották, megölték, elégették a lakók másik, nagyobbik felét, zsidó szomszédaikat. (Jan T.- Gros: Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása. – Bp. UMK, 2004.) A kortárs lengyel drámaíró, Slobodzianek ezt a döbbenetes tömeggyilkosságot fogalmazta drámába. Kiemel az események résztvevői, elszenvedői, áldozatai, elkövetői közül tíz jellemző – elképzelt, de tipikus – személyt, fiatalembert és nőt, akik diákkorukban osztálytársak voltak. Három lány és hét fiú, öt zsidó és öt lengyel. Az ő életüket végigkövetve az egész 20. századi lengyel történelem minden drámáját megeleveníti.

Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása

Jan T. Gross: Szomszédok : A jedwabnei zsidók kiirtása
Bp. Új Mandátum, 2004

Gyanítom, kevesen tudnak nálunk a jedwabnei zsidók kiirtásáról, holott ez a könyv már 10 éve jelent meg, mint ahogyan az utóbbi évig a kamenyec-podolszki dolgokról sem igen hallottunk, a tanulmányainkból pedig valószínűleg kimaradt.

Az események röviden: 1941. július 10-én a Varsótól északkeletre eső, kb.2500 lakosú Jedwabne településen a lakosság kétharmadát kitevő zsidók meggyilkolását a helyi lakosok előre kitervelték, és sokan sereglettek Jedwabnéba július 10-e hajnalán a távolabbi falvakból is, hogy részt vegyenek benne.

Varró Dániel mondókáskönyvei

Varró Dániel: Akinek a lába hatos : Korszerű mondókák kisbabáknak

Varró Dániel: Akinek a foga kijött : Még korszerűbb mondókák kevésbé kis babáknak

Még annak is kedves meglepetés a két mondókáskötet, aki már korábbról ismerte Varró Dániel „felnőttverseit” a Bögre azúr és Szívdesszert című köteteiből. A fiatal költő „költőktől” teljesen szokatlan hétkönapi hangon szedte versbe mindennapi dolgait, gondjait, belevéve a szövegekbe a kefíres pohártól kezdve mindenfélét, ami a mi mai szituációinkban előfordul velünk, mellettünk.

A fiatal költő apa lett, s azóta ebbéli minőségében szerzett napi élményeit szedi versbe, míg kicsi a baba, mondókákba, vagy prózába a Nők lapja hasábjain.

Kányádi Sándor zsidó népköltési gyűjtései

Erdélyi jiddis népköltészet / vál., ford. és az utószót írta Kányádi Sándor ; ill. Szántó Piroska. – Bp. : Európa, 1989.

Volt egyszer egy kis zsidó : Erdélyi jiddis népköltészet / vál. és ford. Kányádi Sándor ; ill. Jánosi Andrea. – Kolozsvár : Koinónia, 2010.

Kányádi Sándor – az erdélyi szászok fordításai után – édesapja kérésére, ajánlására hozzáfogott az erdélyi zsidók népköltészetének összegyűjtéséhez, fordításához. Alapul vette az Eizikovits tanár úrtól kapott két irkányi máramarosi gyűjtést. A munka 1989-ben jelent meg az Európa Kiadónál, elegáns vászonkötésben, Szántó Piroska komoly, barna tónusú bekötött illusztrációival, két nyelven: magyarul és jiddisül, kottamellékletekkel.