Tóth Krisztina: Pixel

Tóth Krisztina: Pixel - szövegtest. - Budapest : Magvető, 2011

A költőnő könyvheti új prózakötetének egyes részletei már önállóan is megjelentek itt-ott, most a részekből összeállt az egész: az egyes – testrészekhez kapcsolódó – történetmorzsák összefűződtek, a szereplőkre későbbi részekben ráismerünk, a mozaikok illeszkednek. 

S a részletekből és az egészből is fájdalmasan köszön vissza mai világunk: környezetünk tipikus alakjai, sorsai, gondjai; gyomorszorítóan kell ráismernünk, hogy igen, ez van most itt, ezt a középkorú doktornőt, mérnököt, biztonsági őrt, helyét, társát kereső harmincas nőt, kéregető cigányfiút stb. ismerem, s az egész olyan kilátástalan, olyan szomorú…

Falcsik Mari: A sorsvadász

Falcsik Mari: A sorsvadász. - Pécs : Jelenkor, 2010

A költőnő nevét nem ismerhetjük olyan régen, hisz 44 évesen kezdett publikálni, első kötete 2004-ben jelent meg, nemrég viszont személyesen találkozhattak vele könyvtárunk olvasói, az április 11-i költészet napi rendezvényen. Szimpatikus, egyszerű, határozott karaktert ismerhettünk meg, aki középkorú nőként „vadássza sorsát”, keresi és – verseiből úgy tűnik, találja meg – helyét a világban, a hétköznapokban, megragadva a maradandó pillanatokat, emlékeket, mozzanatokat, azokat kitágítva, bennük értelmet keresve. Nem mindegyik verse adja magát könnyen, de érdemes időt szánni rá, és elmélyedni bennük.

Mint kagyló sebéből gyöngyszem : Móricz Zsigmond nyomában Prügyön

Mint kagyló sebéből gyöngyszem : Móricz Zsigmond nyomában Prügyön / szerk. Szilágyi Péter . –  Nyíregyháza : Móricz Zsigmond Kult. Egyesület, 2016. – (Modus Hodiernus ; 8.)

A feledhetetlen szenvedések évei – így élt Móricz Zsigmondban a Prügyön eltöltött néhány kisgyermeki év, s ezeket az emlékeket, sebeket őrizte, ápolgatta évtizedekig, mint fájdalmas kincseit; úgy érezte, ezekből táplálkozott a magyar valósággal kapcsolatos legfontosabb élményanyaga, világszemlélete, igazságérzete, ebből serkedt életműve, „mint kagyló sebéből gyöngyszem”. 

S a fiktív történetek után meg akarta írni a valódit, a legfontosabbat, az életre élményt adó, meghatározó valóságot, a prügyi szenvedéseket, s azt gondolta, ez lesz a legfontosabb műve. 

Tiszaszentmárton / szerk. Sallai József

Tiszaszentmárton / szerk. Sallai József. – Tiszaszentmárton, 2014

Rangos szerzők írásaiból állította össze az értékes, érdekes kötetet Tiszaszentmártonról, a Nyírség északkeleti csücskében fekvő  községről Sallai József történész, Tiszaszentmárton szülötte. A szerzők többségében neves nyíregyházi szakemberek: történészek, múzeológusok, nyelvészek, etnográfusok, földrajztudósok.

A hely rendelkezik a három fontos adottsággal, melyek a megtelepedés feltételei: élelem, ivóvíz, életmentő menedék. Ez a magyarázata, hogy mindig is lakott hely volt, a magyarok betelepedése előtt is. Egy kis magaslaton már 1067-ben állt a kis kápolna, amely Szent Mártonról, az ókori Római Birodalom és a középkori Európa  egyik legkedveltebb szentjéről kapott elnevezést (Szent Márton leginkább a köpenyjelenetről híres: a római birodalom Szombathelyen született tisztje a városkapuban didergő koldusra terítette köpenye felét), s az elnevezés a kápolnáról a köré telepedő településre is átszállt. A Tiszaszentmártoniak méltán büszkék ezredéves nevükre. 

Nyírgyulaj község történeti leírása és néprajza

Nyírgyulaj község történeti leírása és néprajza : A kezdetektől a harmadik millenniumig. - Gödöllő : Aquarex '96 Kft., [2002]

Nyírgyulaj öt szülötte - Cseh Mihály, ifj. Szabó József, Szluk István, Tóth Árpád és Tóth István - Zombori Zoltán kezdeményezésére 2001-ben elhatározta falujuk történetének megírását, és megjelentetését könyv alakban. Elkezdték a helytörténeti kutatást, de mivel időközben ketten is elhaláloztak, az adatgyűjtés kedveszegetté vált, a munka lendületét vesztette.  2010-ben vették fel újra a fonalat, hogy összegyűjtsék és megörökítsék a mai és a jövő nyírgyulaji nemzedékek számára, amit szülőfalujukról, mindannyiuk gyermekkorának helyszínéről ma tudni lehet. Elsősorban földijeik emlékeit gyűjtötték össze, amit irattári kutatással is kiegészítettek, s hallatlan alázattal, pontossággal, tudással öntötték formába az eredményt.

Örkény István: Április

Örkény István: Április. - Bp. : Palatinus, 2012

Örkény István korai, eddig ismeretlen regénye jelent meg 2012-ben a Palatinus Kiadónál. 22 éves korában írta 1934-ben, a megsárgult gépelt lapok egy koffer mélyéről kerültek elő. Érdekes módon az író sem beszélt róla a későbbiekben. Eltűnt a világháború kataklizmájában, s talán fiatalkori zsengének tartva nem is különösen kutatott utána később. A mű sokkal inkább viseli magán a kor regénydivatjának, egy jellemző típusának a jegyeit, mint a későbbi Örkény jellemzőit.

Sántha Attila: Razglednicák

Sántha Attila: Razglednicák. – Kolozsvár, 2013. – (Előretolt Helyőrség könyvek)

Sántha Attila erdélyi költő 1968-ban született. 1994-ben ő indította el az Előretolt helyőrség c. folyóiratot, mely később könyvsorozattá alakult. A folyóirat s a köré csoportosuló írók az un. transzközép irodalom megvalósítását tűzték ki célul. A transzközép irodalom irányelvei – egyebek közt – a tematikai érdekesség és a befogadói izgalmasság; a hivatalosított irodalmi-művészeti érték-rendszerek átvilágítása s kiegészítése; humor, szellemesség és önirónia. Szellemi mestereik: Villon, Faludy György, Rejtő Jenő. A sorozatnak az elmúlt 20 évben közel 100 kötete jelent meg.

E sorozatban jelent meg a transzközép irodalom zászlóvívőjének Razglednicák. c. kötete 2013-ban, ám aki a korábbi Sántha Attilát keresi benne, aki programszerűen kívánta meghökkenti az olvasót, ezúttal csalódni fog. A vékony verseskötet elbeszélő versekben eleveníti meg családja történetét, szüleit, nagyszüleit, dédszüleit,  kiknek sorsát kivétel nélkül meghatározta a történelem, a két nagy háború.

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben. – Bp. : Európa, 2013.

Gergely Ágnes munkáival eddig – bevallom – nemigen találkoztam. 2013-ban önéletrajzi jellegű, visszatekintő kötete jelent meg Két szimpla Kedvesben címmel, melyről jókat olvastam, hallottam, s gondoltam ez a legjobb alkalom az írónővel való ismerkedésre.

Nem csalódtam, ezután biztos, hogy más könyvét is leveszem majd a polcról, beleolvasok verseibe, műfordításaiba, poétikus prózájába, mint amilyen ez a kötete is.

Zoltán Gábor: Orgia

Zoltán Gábor: Orgia. - Bp. : Pesti Kalligram. 2016

A szerző – novella- és regényíró – a budai Városmajorban született és nőtt fel az 1960-as-70-es években. Csak felnőtt korában tudatosult benne, hogy gyermekkorának helyszínei két-három évtizeddel korábban milyen szörnyű, embertelen cselekményeknek helyszínei voltak. 1944-45-ben a 12. kerületi nyilasok oroszlánbarlangja volt az utcában, e környék házainak, épületeinek lakói közül kerültek ki a kerületi nyilasmozgalom aktivistái, orgiáinak résztvevői, s azok elszenvedői, áldozatai is.

Renner, a fiatal vasgyáros, aki az áldozatok között van, s próbál tájékozódni az új közegben, úgy gondolja, újra kell tanulnia az embereket, mert eddig ugyan becsületes módon, de az életet habzsolva, minden örömét gondolkodás nélkül leszakítva, felületesen élt, kínzóit és lehetséges feladóit nézve úgy gondolja, már nem bízhat az érzékeiben, nem ért semmit.

Scherter Judit: Hősnők és írók

Scherter Judit: Hősnők és írók
Bp. : Magvető, 2013.

Scherter Judit őt régen izgató kérdéseknek szentelt interjúkötetet. Kortárs magyar írókat faggat a nőkről: saját nőalakjaikról, az életükben fontos szerepet játszó nőkről: szerelmekről, családtagokról, kedvenc, emlékezetes irodalmi nőalakokról, általában a nőkről, a nőiségről, nőkhöz való viszonyukról. A megkérdezettek: Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János, Parti Nagy Lajos.

Leginkább a saját maguk alkotta nőalakok kerülnek szóba. E beszélgetéseket nagyon érdekes olvasni, ha az ember már olvasta az adott művet, ismeri a nőalakot, akiről szó van, de ha nincs ilyen előismeret, kedvet kaphatunk ennek a műnek a megismeréséhez is, felvehetjük az elolvasandó könyvek listájára.

Klein Éva: Vannak még tanúk

Klein Éva: Vannak még tanúk
Nyíregyháza, Nyíregyházi Zsidó Hitközség, 2013.

2014 a Holokauszt éve lesz Magyarországon. Bizonyára sok könyv fog napvilágot látni, emlékezni és emlékeztetni. A saját emlékeink különösen fontosak, így nekünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknek külön fontos az emlékezés évét megelőzően létrejött, és részleteiben már megjelent interjúkötet, melyet Klein Éva jegyez, mint kérdező.

A Vészkorszak idején kb. 4.800 nyíregyházi zsidó vallású személyt írtak össze a hatóságok. A felszabadulás után már csak pár százan tértek vissza, akik közül sokan elvándoroltak a következő évtizedekben.

Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről

Móra Ferenc: Ének a búzamezőkről

2014-ben 100 éve, hogy az 1. világháború megkezdődött. Ez a szépirodalomban is a témára irányította figyelmemet, így jutottam el Móra Ferenc regényéig, mely a világháború utolsó éveitől 1927-ig követi egy Szeged környéki tanya lakóinak életét, ahogy abba beletúr a háború, s a fiatalok – katonák s feleségeik – sorsát  összebogozza, s tragédiába fordítja. 

„Hogy? Az állam elparancsol a családjától egy meglett embert, egy nagy erős embert, és mikor vissza kellene adni, akkor azt mondja, hogy eltűnt? Mint a kis rühes fiókmacska vagy egy gyámoltalan, csipogó kiscsirke? Hát hova tette, hát mért nem vigyázott rá?"

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat –

Esterházy Péter: Egyszerű történet vessző száz oldal – a Márk változat –

E.P. egy százoldalas, egyszerűnek nevezett történetben írja le kitelepítésük történetét, az ő, a pár éves, nyiladozó értelmű gyermek belső monológjával. Az elbeszélő gyermek ”sükebóka”, elhatározott süketnémasággal figyeli és értelmezi a világot maga körül. Ez a figyelés és értelmezés egyszerre egy érett felnőtt és egy tudatlan gyermek látás- és gondolkodásmódja. 

Legelsősorban is Isten foglalkoztatja, a kisjézus, akinek a képe ott lóg az ágya fölött, s az Isten, akiről a nagymama beszél egyfolytában. Kérdésfeltevései, morfondírozásai egyszerre konkrétak, földhözragadtak és filozófiaiak, kínzóak és szorongatóak. „Nincs Isten” „Van Isten”  Kimondva mindkettő ijesztő. Felnőttként is ezen gondolkodik: „Ki vagy te Uram és ki vagyok én?” „Ha már nincs több kérdés, az lesz igazi válasz”.

Édes hazám : Kortárs közéleti versek

Édes hazám 

Kortárs közéleti versek / összeáll. Bárány Tibor. – Bp. : Magvető, 2012

Az antológia a 2012-es Ünnepi könyvhét kiadványa. Meglepetés lehet, hisz a rendszerváltás után elszoktunk attól, hogy a költők közéleti verseket írjanak. Ami rendben van, az nem érdemel szót. Vagy mostanság mégis? illetve mégsincs rendben?

A versek az utóbbi két évtizedben születtek, többségük a közelmúltban, s az jön le belőlük, hogy nincsenek rendben a dolgaink, nem érezzük jól magunkat ebben az új világban, a „szabadság” sem fenékig tejföl.

Móricz Zsigmond: Napló 1930-1934

Harmadik napló

Móricz 1930-34 közötti naplója talán már nem hoz olyan meglepetéseket, mint az előző kettő, de nagyon sok mély dolgot árul el az 50-55 éves íróról. Óriási munkabírással és rengeteget dolgozik ezekben az években, sok olyan terhet is magára vállalva, amelyekkel nehezen birkózik: szervező, pénzügyi, gazdasági jellegű felelősséget a Nyugat és az IGE (Írók Gazdasági Egyesülete) vonatkozásában. Fizikailag is belebetegszik ezekbe a magára vett gondokba, s belátva a kudarcot kivonja magát mindkettőből, így is marad épp elég anyagi gond, hónapról hónapra írással előteremteni a szerény polgári háztartás és három fiatal lány taníttatásának, életbe indításának költségeit. Újra és újra színpadra írja műveit, mert ez gyorsabb pénzkeresetnek látszik, de a folyamatos próbálkozás-tanulás mellett látja, a színpad nem az ő műfaja.