Kollár-Klemencz László: Öreg banda

Kollár-Klemencz László: Öreg banda. – Bp. : Magvető, 2021.

Kollár-Klemencz László svábokról ír, a pest megyei újhartyáni svábokról, családi felmenőiről ükszüleiig visszamenőleg, akiknek a dédszülei érkeztek még gyerekként a Duna mellől Magyarországra a 18. század első felében. A dédunoka Annában a 19. sz. végén még élénken él a vágyakozás a hallomásból ismert Duna-menti óhaza, az  apró fehér falú házak, a tiszta illatú szobák, édes ízű fehér szőlők iránt. Az eredettudat mindvégig megvan bennük, a tradíciók csak az 1960-as években kezdenek széthullani. 

 Nevelős Gyula élete, pályája és személyisége 

- főképp a sajtóhíradások tükrében -

Nevelős Gyula Ágoston 1879 aug. 28-án született a Zemplén megyei Károlyfalván Nevelős Adolf kántortanító és Mátéffy Cecília gyermekeként. A kassai születésű Nevelős Adolf 1863-tól majd 30 évig volt a sváb eredetű falu első tanítója az akkor megépült iskolában.  A német telepes faluban a gyerekeket németül kellett tanítania, de megtanította őket a magyar nyelvre is. Olyannyira, hogy a 20. század színvalló éveiben magyarnak vallotta magát szinte az egész falu. 22 évesen került a faluba, itt születtek a gyermekei, Gizella, Ferenc, Lajos, Ottilia és Gyula. Gyula volt a legfiatalabb, de három testvére már az ő születése előtt meghalt. 

Koroda Miklós: Pataki tengerészek

 
Koroda Miklós: Pataki tengerészek
Bp. : Szépirod. K., 1966

Károlyfalva és Kácsárd története után kutakodva fedeztem fel Koroda Miklós térséghez fűződő kötődését, szűkebb értelemben: Sárospatak, Kácsárd, s tágabban Szamoshát- Szatmár vidékét is érintő rokonszenvét.

Koroda Miklós budapesti író, a fővárosban született s ott is halt meg (1909-1978). Megdöbbentő a különbség és hosszú az út a két világháború közötti sikeres, jóképű fiatal író, s a hetvenes évek roggyant, alkoholistája között.