Örkény István: Április

Örkény István: Április. - Bp. : Palatinus, 2012

Örkény István korai, eddig ismeretlen regénye jelent meg 2012-ben a Palatinus Kiadónál. 22 éves korában írta 1934-ben, a megsárgult gépelt lapok egy koffer mélyéről kerültek elő. Érdekes módon az író sem beszélt róla a későbbiekben. Eltűnt a világháború kataklizmájában, s talán fiatalkori zsengének tartva nem is különösen kutatott utána később. A mű sokkal inkább viseli magán a kor regénydivatjának, egy jellemző típusának a jegyeit, mint a későbbi Örkény jellemzőit.

Sántha Attila: Razglednicák

Sántha Attila: Razglednicák. – Kolozsvár, 2013. – (Előretolt Helyőrség könyvek)

Sántha Attila erdélyi költő 1968-ban született. 1994-ben ő indította el az Előretolt helyőrség c. folyóiratot, mely később könyvsorozattá alakult. A folyóirat s a köré csoportosuló írók az un. transzközép irodalom megvalósítását tűzték ki célul. A transzközép irodalom irányelvei – egyebek közt – a tematikai érdekesség és a befogadói izgalmasság; a hivatalosított irodalmi-művészeti érték-rendszerek átvilágítása s kiegészítése; humor, szellemesség és önirónia. Szellemi mestereik: Villon, Faludy György, Rejtő Jenő. A sorozatnak az elmúlt 20 évben közel 100 kötete jelent meg.

E sorozatban jelent meg a transzközép irodalom zászlóvívőjének Razglednicák. c. kötete 2013-ban, ám aki a korábbi Sántha Attilát keresi benne, aki programszerűen kívánta meghökkenti az olvasót, ezúttal csalódni fog. A vékony verseskötet elbeszélő versekben eleveníti meg családja történetét, szüleit, nagyszüleit, dédszüleit,  kiknek sorsát kivétel nélkül meghatározta a történelem, a két nagy háború.

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben

Gergely Ágnes: Két szimpla a Kedvesben. – Bp. : Európa, 2013.

Gergely Ágnes munkáival eddig – bevallom – nemigen találkoztam. 2013-ban önéletrajzi jellegű, visszatekintő kötete jelent meg Két szimpla Kedvesben címmel, melyről jókat olvastam, hallottam, s gondoltam ez a legjobb alkalom az írónővel való ismerkedésre.

Nem csalódtam, ezután biztos, hogy más könyvét is leveszem majd a polcról, beleolvasok verseibe, műfordításaiba, poétikus prózájába, mint amilyen ez a kötete is.

Zoltán Gábor: Orgia

Zoltán Gábor: Orgia. - Bp. : Pesti Kalligram. 2016

A szerző – novella- és regényíró – a budai Városmajorban született és nőtt fel az 1960-as-70-es években. Csak felnőtt korában tudatosult benne, hogy gyermekkorának helyszínei két-három évtizeddel korábban milyen szörnyű, embertelen cselekményeknek helyszínei voltak. 1944-45-ben a 12. kerületi nyilasok oroszlánbarlangja volt az utcában, e környék házainak, épületeinek lakói közül kerültek ki a kerületi nyilasmozgalom aktivistái, orgiáinak résztvevői, s azok elszenvedői, áldozatai is.

Renner, a fiatal vasgyáros, aki az áldozatok között van, s próbál tájékozódni az új közegben, úgy gondolja, újra kell tanulnia az embereket, mert eddig ugyan becsületes módon, de az életet habzsolva, minden örömét gondolkodás nélkül leszakítva, felületesen élt, kínzóit és lehetséges feladóit nézve úgy gondolja, már nem bízhat az érzékeiben, nem ért semmit.

Scherter Judit: Hősnők és írók

Scherter Judit: Hősnők és írók
Bp. : Magvető, 2013.

Scherter Judit őt régen izgató kérdéseknek szentelt interjúkötetet. Kortárs magyar írókat faggat a nőkről: saját nőalakjaikról, az életükben fontos szerepet játszó nőkről: szerelmekről, családtagokról, kedvenc, emlékezetes irodalmi nőalakokról, általában a nőkről, a nőiségről, nőkhöz való viszonyukról. A megkérdezettek: Nádas Péter, Grecsó Krisztián, Forgách András, Spiró György, Kukorelly Endre, Márton László, Darvasi László, Háy János, Parti Nagy Lajos.

Leginkább a saját maguk alkotta nőalakok kerülnek szóba. E beszélgetéseket nagyon érdekes olvasni, ha az ember már olvasta az adott művet, ismeri a nőalakot, akiről szó van, de ha nincs ilyen előismeret, kedvet kaphatunk ennek a műnek a megismeréséhez is, felvehetjük az elolvasandó könyvek listájára.

Klein Éva: Vannak még tanúk

Klein Éva: Vannak még tanúk
Nyíregyháza, Nyíregyházi Zsidó Hitközség, 2013.

2014 a Holokauszt éve lesz Magyarországon. Bizonyára sok könyv fog napvilágot látni, emlékezni és emlékeztetni. A saját emlékeink különösen fontosak, így nekünk, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyeieknek külön fontos az emlékezés évét megelőzően létrejött, és részleteiben már megjelent interjúkötet, melyet Klein Éva jegyez, mint kérdező.

A Vészkorszak idején kb. 4.800 nyíregyházi zsidó vallású személyt írtak össze a hatóságok. A felszabadulás után már csak pár százan tértek vissza, akik közül sokan elvándoroltak a következő évtizedekben.